Emberérvek-3

A teremtési 'napok'.

"Mindent szépen a maga idejében elkészített. Még az időtlen időket is az emberek szívébe adta, hogy fel ne foghassák a munkát, amelyet az igaz Isten végzett kezdettől fogva mindvégig" (Prédikátor 3. fejezet 11. vers).

Isten végtelen, megfoghatatlan, felfoghatatlan, de megismerhető és érzékelhető. Az ember nem tudja képzelni a végtelent. Az emberi elme véges és ezért a végtelen megtorpanásra készteti: -- és akkor mi van a végtelen után? -- vége a végtelelennek és kezdődik egy újabb végtelen? -- és akkor 70-80-90 évig élünk és a végtelen? -- Miért? -- Igen, már rémlik Ádám és Éva, az Édenkert, az örök élet, a tiltott gyümölcs és ez volt a "nagy robbanás", amely megfosztott mindannyiunkat a végtelen megismerésétől. A teremtés bibliai beszámolója nem a "mikor"-ra helyezi a hangsúlyt, hanem a "hogyan"-ra.

"Kezdetben" - ez Mózes első könyvének első szava, mely több milliárd évvel ezelőttre utal. A hat teremtési 'napon', vagyis a különleges teremtési munkákat magában foglaló időszak alatt történt események úgy vannak leírva, mintha a földről figyelte volna meg őket egy ember. Téves az a megközelítés, hogy a teremtési napok megeggyeznek a általánosan elfogadott 24 órás földi napokkal. A teremtés vonatkozásában sokkal inkább célszerű arra gondolni, hogy a "nap" kifejezés, ebben az esetben egy hosszú teremtési időszakot jelöl. Mózes első könyvének első fejezetében a teremtési periódusokkal kapcsolatban megtaláljuk az "este" és a "reggel" kifejezéseket. Vajon ezek nem 24 órás napra utalnak? Nem feltétlenül. A magyar nyelvhasználat a valaki "életének dele" kifejezést az átlagos emberi élet közepére vonatkoztatja; úgyszintén "az élet alkonya" hosszabb időszakot foglal magában. Így az "este" és a "reggel" használata sem korlátozza a teremtési napot 24 órára. A bibliai teremtésbeszámoló nem ad részletes leírást Isten összes teremtési munkájáról. Egyszerűen felsorolja, milyen nagyobb események történtek egymás után abban a folyamatban, amelynek a célja az volt, hogy a Föld alkalmas legyen az élőlények befogadására, és így a Biblia a növényi és állati életnek csak nagyobb kategóriáinak megjelenésre utal.

A tudomány (első nap).

"A kozmológiában az ősrobbanás (említve még: "Nagy Bumm", angolul "Big Bang") egy olyan tudományos elmélet, mely szerint a Világegyetem egy rendkívül sűrű, és rendkívül forró állapotból fejlődött ki nagyjából 13,7 milliárd évvel ezelőtt." >> bővebben

"A tágulásból visszaszámolható a Hubble-idő, mely 12,5 és 20 milliárd év között van. A legutolsó mérési eredmények (WMAP, 2004) szerint 17,2 milliárd évre becsüli a tudomány".

"A kozmológiában a sötét energia az a feltételezett energiaforma, mely az egész világegyetemben jelen van, és erős negatív nyomást fejt ki. Az általános relativitáselmélet szerint, a negatív nyomás nagy távolságokon a gravitációs vonzást semlegesíti. Ez jelenleg a legelfogadottabb elmélet annak a megfigyelésnek a magyarázatára, hogy a világegyetem gyorsulva tágul. A világegyetemet ma az energia egy misztikusnak tűnő formája az úgynevezett sötét energia uralja. Nagyjából a teljes energiasűrűség 72%-a a mai világegyetemben ilyen formájú. Amint látható a fenti adatok csak tájékoztató jellegűek, és amint a tudománytól megszokhattuk csupán közvetett bizonyítékokkal alátámasztott képlékeny feltételezések, elméletek. Ha őszinték akarunk lenni, akkor be kell ismernünk, hogy nem lett, lesz jobb az életünk attól, hogy sejtéseink vannak az univerzum illetve a föld korát illetően. >> bővebben

Teremtés - első nap:

"Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. A föld ekkor még kietlen és puszta volt és sötétség volt a mély vizek színén". -- a "kezdetben" kifejezés minden korban érthető volt, és érthető ma is, annak ellenére, hogy a teremtés pontos dátumát nem árulja el. Elgondolkodtató, hogy valaki csak azért tagadja a teremtés tényét, mert nincs leírva a pontos időpont. A bibliai időkben, vagy a későbbi korokban nem értette volna senki az univerzum, milliárd, fényév, bolygó, űr, és a többi, napjainkban megszokott, használatos kifejezéseket. S mint ahogy már az előzőekben említettem, az életminőségünkre nem a teremtés dátumának pontos ismerete van hatással, sokkal inkább az, hogy képesek vagyunk-e elfogadni, hisszük-e?

"És Isten tevékeny ereje lebegett a vizek felett". -- Isten szelleme, tevékeny ereje, amely az univerzum minden pontján, minden időben jelen volt, van és lesz, hogy végrehajtsa az isteni szándékot. Ebben az összefüggésben már nem is olyan misztikus ez az energia. "Az embert aura, energiaburok veszi körül. Ez a burok több funkciót lát el, melyek közül az egyik a szervezet védelme (a föld esetében az égboltozat, a mágneses burok) a káros külső hatásoktól, melyek megváltoztatják az energiaáramlást, és betegséget okoznak". Mi a bioenergia? -- "az élő szervezet egyik terméke, amely nélkül nincs életjelenség".

"Legyen világosság. ... Isten ezek után látta, hogy a világosság jó és elválasztotta a világosságot a sötétségtől." J. W. Watts fordítása szerint ez a vers így hangzik: "Ezután Isten ezt mondta: Legyen világosság; és fokozatosan létrejött a világosság". Watts fordítása érzékletesen adja vissza a teremtési folyamat távlatát a "fokozatosan" kifejezésel. A világosság, amely áthatolt a boltozat fölötti vizeken (pára) egész a föld színéig, fokozatosan erősödött, és ez a folyamat átnyúlt a jövőbe, több teremtési napon átívelve. Így a világosság a 4. teremtési napon válik valóban érzékelhetővé, amikor a Nap, a Hold és a csillagok fénye már át tudott hatolni a földet borító sűrű párarétegen.

Ha szellemi síkon közelítünk az akkori állapotokhoz, akkor a "kietlen", a "puszta", és a "sötétség" kifejezések egyértelműen negatív tartalmat hordoznak, mind fizikai, mind szellemi értelemben, ami megfelel napjaink gondolatiságának is. Ez az állapot abban a pillanatban megváltozott, amint megjelent a "világosság", amely Isten szerint "jó" volt. A "világosság", amely jelen esetben az isteni szellem (erő) megtestesítője volt, kiemelte a különbségeket a jó és rossz között. Ezt támasztja alá az is, hogy Isten elválasztotta a világosságot a sötétéségtől. További, a világosság, és a sötétség közötti minőségbeli különbségeket alátámasztó Biblia versek:

Világosság: "Mert ti mindnyájan a világosság fiai és a nappal fiai vagytok. Mi nem vagyunk sem az éjszaka, sem a sötétéség fiai." /1Thesszalonika 5. fejezet 5. vers/.

Sötétség: "Az ítéletnek pedig az az alapja, hogy a világosság eljött a világba (Jézus), de az emberek inkább a sötétséget (Sátán) szerették, semmint a világosságot, mert a cselekedeteik gonoszak voltak." /János 3. fejezet 19. vers/.

Amint a fentiekből kiderül, a teremtés szükségszerű eleme a fizikai sötétség is (a Föld forgásából fakadóan), ám Isten szellemiségének tükrében nem tartozik a "jó" kategóriába, mivel Sátán lázadása olyan szellemi sötétséget eredményezett, amely a 'kietlen' és 'puszta' kifejezésekkel társítható. A 'sötétségben járás' arra az életútra utal, amely kitartóan és nyíltan ellentétben áll az értelem, a lelkiismeret és az erkölcs diktálta iránnyal.

A tudomány (második nap).

Arról, hogy a földi élet védelméül szolgáló burok, az égbolt és a vizek miként kerültek a helyükre, a tudomány a mai ismeretei alapján próbál magyarázatot találni. Olyan modellezésekkel igyekeznek bemutatni, és bizonyítani a lehetséges folyamatokat, amikhez hasonlók már megbuktak az evolúció esetében (élő sejt előállítása az őslevesből).

Teremtés - második nap.

"Legyen boltozat a vizek között és váljanak szét a vizek a vizektől. És Isten elnevezte a boltozatot égnek". -- Isten elválasztotta a vizeket, egy részük az égboltozat fölé került, másik részük az égbolt alatt maradt. Amint az 1Mózes 2. fejezet 5-6 verseiből kitűnik a teremtés kezdeti szakaszában nem esett eső a földre: "..., Isten még nem bocsátott esőt a földre ... De pára szállt fel a földről és megöntözte a föld egész színét". Az eső következő bibliai említése az özönvízhez kapcsolható és így, mint az isteni ítélet eszköze kerül előtérbe a boltozat fölötti viz. A tudósok szerint a leszakadt vízmennyiség, a föld legmagasabb pontja fölött kb. 7 m magasságban borította az egész bolygót. Ez megkérdőjelezi azt az állítást, amely szerint az özönvíz, csak lokális jelenség volt. >> bővebben

A Mózes 1 könyv, 7. fejezet 19. versében ez olvasható: "A víz pedig olyannyira elárasztotta a földet, hogy ellepett minden magas hegyet az egész ég alatt".

Azok, akik szerint az özönvíz csak lokális (helyi) jelenség volt valószínüen nem értik "az egész ég alatt" kifejezés jelentését.

Tudomány (harmadik nap).

A szárazföld kiemelkedésének folyamata, a tengerek, és a növényzet megjelenése a földön, valójában a Biblia, azon belül is a teremtési leírás, tudományra gyakorolt hatására enged következtetni. Úgy vélem, hogy az elmúlt évezredek folyamán megismert tudományos álláspontok azt bizonyítják, hogy a Bibliában írtak minden időben közelebb álltak, állnak a valósághoz, mint a tudományos elméletek sokasága. Még akkor is, ha Isten nem közölte velünk a folyamatok pontos, évszámok szerinti időrendjét. Feltételezem, hogy az ember számára minden időben lényegtelen volt, hogy a Föld hány milliárd éves. Valójában nagyszerű dolog lenne, ha a tudomány a valóságos tényeket közölné az eredetünkről. De miért kell a vélt tudást az ellen fordítani, akinek köszönhetjük a megismerés lehetőségét.

Teremtés - harmadik nap.

"Gyűljenek egy helyre az egek alatt lévő vizek". -- majd a megjelenő száraz résznek szárazföld, a vizeknek pedig a tengerek nevet adta. Amint láthatjuk ebben nincs semmi ördöngősség, bár a megvalósítás elgondolkodtathat bennünket. Ez megint az a pillanat, amikor az ember a földhöz ragadtságát juttathatja kifejezésre azzal, hogy a saját, beszűkült szemléletmódja szerint ítéli meg a Teremtőt. De térjünk vissza a teremtéshez. Most egy olyan pillanat következik, amely a tudományos világ képviselői közül egy másik rétegnek, az evolúcionistáknak okoz álmatlan éjszakákat. Isten ugyanis így szólt:

"Hajtson a föld füvet, maghozó növényzetet, gyümölcsfákat, melyek magot rejtő gyümölcsöt teremnek, annak neme szerint". -- nem sokkal "egyszerűbb" megoldás, mint az, hogy évszázadokon keresztül azzal töltjük az időnket, hogy megpróbáljunk igazolni egy olyan teóriát, ami már a megszületésekor "halott" volt? Jelen esetben, most már az is kérdéses, hogy az evolúció szerint mikor, melyik sejt döntött úgy, hogy én leszek a növény? -- aztán jött a további fejtörés: alma legyek, vagy barack? -- és a fűfélékről még nem is esett szó.

Tudomány (negyedik nap).

"Ahogy a világegyetem hűlt, az anyag egy része lelassult, már nem mozgott relativisztikusan, és a nyugalmi tömegnek megfelelő energiasűrűséget főként már a gravitáció uralta a korábbi sugárzás helyett". -- Elgondolkodtató, olyan közlésmód, amely azt sugallja, hogy maga a közlő részese volt a jelenségnek. -- Ha az ősrobbanáskor (ellenőrizetlen robbanás esetén) a rendkívül sűrű és rendkívül forró anyag részecskéi a fénysebességhez közeli sebességgel távolodni kezdtek egymástól, akkor hogyan jöhettek létre a kapcsolódások az atomok között? Ha szem előtt tartjuk azt a tényt, hogy a világűr egy légüres tér, akkor semmilyen ellenállás nem hatott az anyagi részecskékre aminek következtében lelassultak volna. Nem lehettek olyan objektumok, amelyek a tömegüknél fogva gravitációs hatást gyakorolhattak volna a száguldó anyagra. Természetesen az egész történés elveszti a misztikumát, ha a tudomány szerint "sötét energia" néven emlegetett jelenséget a helyére tesszük, és elfogadjuk azt a tudósok szerint képtelenségnek tűnő tényt, hogy a folyamat "ellenőrzött" volt. Ha elfogadjuk a csillagászok azon állítását, mi szerint a szupernovák olyan csillagok, amelyeknek el kell érni egy kritikus tömeget ahhoz, hogy felrobbanjanak, akkor újabb kérdések merülnek fel. Mi volt az ősrobbanás előtt? Honnan származott a "kozmikus tojás" anyaga? Miből táplálkozott az "kozmikus tojás", hogy elérje a kritikus állapotot? Az "ősrobbanást" megelőzően pontosan annyi anyag volt a térben, amennyi elegendő volt ahhoz, hogy a "kozmikus tojás" elérhesse a robbanáshoz szükséges kritikus állapotot?

Teremtés - negyedik nap.

"Legyenek világítótestek az égbolton, ... évszakok, napok és évek mutatóiként". -- amint az első teremtési nap krónikájából megtudhattuk, az ég és a föld teremtésén túl vagyunk, amely folyamatnak egyértelműen része volt az égitestek (nap, hold, csillagok, bolygók) teremtése is. A "Legyenek világítótestek ..." azt érzékelteti, hogy az első napon teremtett ég (nap, hold, csillagok) fényei, a föld akkori állapotában nem voltak képesek áttörni a sűrű földi légkört. Ez az állapot a negyedik teremtési napra érte el azt a szintet, amikor a fényforrások már láthatók voltak a föld felszínéről, és valóban megjelent a nappal és az éjszaka, amit a teremtési beszámoló az első nap eseményei között már említett.

Tudomány (ötödik nap).

A vízi és szárazföldi állatok megjelenése a földön az evolúció elmélete (Darwin) szerint ismeretes, és napjainkra teljességgel elfogadott. Nem tudhatjuk, hogy az elmélet mai formájában mennyiben egyezik meg Darwin elképzeléseivel, de az nyilvánvaló, hogy a fajok alkalmazkodó képességének megértéséhez közelebb vitte az embert. Az evolúció elmélete két irányt feltételez, az egyik; amikor az élet a vízből a szárazföldre igyekezett (halakból -- hüllők), a másik; amikor az élet visszatért a vízbe 60 millió ével ezelőtt, szőrös négylábú emlősökből lettek a bálnák (kontraevolúció). A kétéltűek esetében a "megtorpant" evolúciónak lehetünk szemtanúi? Az élet feltételezett kialakulásának meglehetősen furcsa, és ellentmondásos egyvelegén keresztül próbál meggyőzni bennünket az eredetünk, és fejlődésünk múltbeli távlatairól és hogyanjáról.

Teremtés - ötödik nap.

"Pezsdüljenek a vizek az élő lelkek sokaságától, és repdeső teremtmények repüljenek a föld felett az égbolt színén". Az ötödik napot a vízben élő életformák megteremtése jellemezte; ideértve a nagy tengeri hüllőket, valamint ebben a korszakban kezdtek létezni a repdeső teremtmények is. A teremtési beszámoló első fejezete azt mutatja, hogy Isten a növényi és állati életnek gazdag csoportjait kezdte létrehozni, amikor a föld eljutott fejlődésének abba a szakaszába, hogy alkalmas lett az adott típusú teremtett élet számára. E sokféle kategória szaporítása a különféle egyéni életformákkal, például "repdeső teremtményekkel" fokozatosan történt Isten előrehaladó teremtési tevékenysége révén. Ez az előrehaladó teremtési tevékenység folytatódhatott annak a teremtési napnak a befejezése után is, amelyen az elkezdődött. ".., a vizekben nyüzsgő élőlényeket fajuk szerint és minden szárnyas repdeső teremtményt fajuk szerint". Amint ebből a leírásból kitűnik, Isten a fajuk szerint teremtett élőlényeket, ami ellene mond az evolúció "átalakulás" elméletének. Természetesen a 'fajuk szerint' -i teremtés nem zárja ki azt (amit Darwin megfigyelt), hogy az élőlények alkalmazkodtak a környezetükhöz, és így egy fajon belül, az eredetitől eltérő egyedek is lehetnek. Ami korántsem jelenti azt, hogy egy albinó egyed szükségszerűen egy új faj megjelenését jelenti.

Tudomány (hatodik nap).

Elérkeztünk az utolsó nap eseményeihez, amely sarkalatos pont az ember, a tudomány (evolúció), vagy Isten és teremtés elfogadásának kérdésében. A tudomány, mind a szárazföldi állatok, mind az ember 'kialakulásának' kérdésében az evolúció elméletére hagyatkozva, élettelen anyagból fokozatos átalakulások sorozatának végeredményeként próbálja meg elfogadtatni a feltételezéseit. A darwini elmélet teljességgel elfogadható az állat és növényvilágban, a környezeti hatások szerepének tekintetében. De nem szabad abba a hibába esnünk, hogy ezeket a hatásokat teremtői tulajdonságokkal ruházzuk fel.

"Mivel minden fajnak sokkal több egyede születik, mint amennyi életben maradhat, és mivel ennek következtében a létért való küzdelem gyakran ismétlődik, világos, hogy bármely lénynek, amely ha tetszőlegesen kicsiny mértékben is, de saját előnyére változik, az élet összetett és gyakran változó feltételei között jobb esélye lesz a túlélésre, és ezzel a természetes kiválasztódásra. Az öröklés elve alapján pedig bármely kiválasztott változat az új, módosult alakjában fog továbbterjedni" (Ch.R.Darwin). >> bővebben

Az elmélet készítője szerint 'a véletlenek' a változások mozgatórugói, és az új fajok megjelenése e változások következményei. Egy apró és már abban az időben is érvényes jelenségről azonban megfeledkezett; a kölcsönhatás elvéről, vagy az ok-okozat összefüggésről. Minden külső hatásra valamilyen válasz generálódik, minden történésnek oka van, még akkor is ha az ember nem érzékeli azt. A mutációk, változások nem hoznak létre új fajokat, csupán a külső és belső tulajdonságok tekintetében színesebbé teszik a faj megjelenési formáit. Az első nap eseményeinél, a tudomány egy 'sötét energiáról' beszél, amely a világmindenségben található összes energia 73%-át teszi ki. A Biblia szerint: "És Isten tevékeny ereje lebegett a vizek felett". -- más fordításokban az 'Isten lelke', 'Isten szelleme' lebegett a vizek felett. A Biblia és Isten szemszőgéből tekintve elfogadhatóbb és érthetőbb volt a: 'tevékeny ereje', 'lelke' és 'szelleme' szóhasználat, mint a 'sötét energia', mivel a 'sötét' negatív visszacsatolás, az "energia' pedig értelmezhetetlen volt. Az evolúció tekintetében, ez az "ismeretlen energia" lehetne a véleltlenek mozgatója, ami azonban egy intelligens tervező, teremtő létének elfogadására kényszerítené az elmélet támogatóit. Egy azonban biztos, Istent és a teremtést elutasítók maguk is a teremtés tényét támasztják alá, mivel nem tudják kikerülni az állítólagos evolúcióban szerepet játszó lélek, szellem, tevékeny erő megnyilvánulását. A Biblia ugyanis kb. 3500 évvel ezelőtt beszél olyan jelenségekről (lélek, szellem, erő), amit az evolúció 150 éven keresztül a véletleneknek tulajdonított, ezzel szemben a tudomány megközelítőleg 20 éve feltételezi ezt az energiát. Az igazság odaát van? Nézzük!

Teremtés - hatodik nap.

"Hozon elő a föld élő lelkeket a nemük szerint: háziállatokat, csúszó és mászó állatokat, és a föld vadállatait a maguk neme szerint!". Amint ebből a beszámolóból kiderül, az állatok háziasításával kapcsolatos feltételezések is az emberi fantázia szüleményei. A Károli fordításban ezt olvashatjuk: "Teremté tehát Isten a szárazföldi vadakat nemök szerint, a barmokat nemök szerint, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokat nemök szerint." -- ebben a megközelítésben a 'barmokat' kifejezés okozhat fejtörést. Mit jelenthet a 'barmokat' szó? Ha a 'szárazföldi vadak' alatt minden emlős állat teremtését értjük, akkor valóban van létjogosultsága a háziasításnak, de akkor mi tartozik a 'barmok' kategóriába? A barmok kifejezést olyan állatok gyűjtőneveként szoktuk használni, amelyeket az ember haszonállatként tart a háza körül. Ebben az összefüggésben már nyilvánvaló, hogy a háziállatokról ír a beszámoló, ami azt jelenti, hogy szükségtelen volt a háziasítás folyamata. E kis kitérő után térjünk vissza a teremtés további folyamatához: "Alkossunk embert a mi képmásunkra és hasonlatosságunkra, ..., uralkodjon ..., férfinak és nőnek teremtette őket. ... megformálta az embert a föld porából, és az orrába lehelte az élet leheletét, ...". Az ember teremtése a hatodik nap vége előtt történik, majd a beszámoló átvált a 'vázlatos' leírásról a 'részletezőre'. Az utolsó fázisban azokról az eseményekről olvashatunk, amikor Isten létrehozza az emberi élethez szükséges ideális környezetet (Éden), majd az ember megkapja feladatát, nevet ad az állatoknak, és szembe került az első döntéssel (tudás fája). Végül meglátta a párját, akit asszonynak nevezett: "Ez már végre csontomból való csont, és testemből való test. Asszonynak nevezzék, mivel a férfiból lett kivéve." Úgy vélem nincs ebben semmi titokzatos, vagy misztikus annál is inkább, mivel a Biblia nekünk embereknek íródott. Gondolkodjunk egy kicsit: vajon milyen előnye származik abból Istennek, ha félrevezet bennünket? Miért teremtett embert? -- hiszen csak nyűg vagyunk a nyakán! Megtehette volna, hogy a lázadás után elpusztítja a lázadókat?