10. A csodákra hivatkozó érv.
A Bibliában megjelenített csodák, ahogy a modern idők hasonló jelenségei, nem magyarázhatók a tudomány, vagy a természet törvényeivel, ennél fogva előidézésükhöz valamely magasabb rendű hatalom szükségeltetik, aki nem más, mint Isten. C. S. Lewis úgy definiálja a csodát, mint a "természetfölötti erő összeütközését a Természettel", s ténylegesen beletörődik annak igazságába, miszerint "hacsak nem létezik valami más is a Természeten felül, amit "természetfölöttinek" hívhatnánk, akkor csodák sem létezhetnének.
Cáfolat:
A csoda - ahogy azt Sidney Harris rajzfilmje is oly remekül ábrázolja, benne egy természettudóssal, aki egyenletek hömpölygő áradatának kellős közepébe az "és akkor itt egy csoda történik" kifejezést toldja be -- valójában csupán egy elnevezés mindarra, amit képtelenek vagyunk megmagyarázni. Ez az, az érv, amely a "fehér foltokból kirajzolódó Isten" fogalmát körvonalazza, csakhogy mihelyst adódik egy magyarázat, ami képessé tesz a fehér folt kiszínezésére, a jelenség is megszűnik csodának lenni. Amennyiben a vízen sétáló Jézusról kiderül, hogy mindössze egy délibáb, vagy a föllelkesült térítők kissé elrugaszkodott történetéről van szó, a jelenség nem minősül csodának többé. Mindezen felül, hogyan tudnánk valaha is "bizonyítani" egy csoda létezését? Meglehetősen valószínűtlen vállalkozásnak tűnik bebizonyítani, hogy Jézus egy ideig szüneteltette mindazon természeti törvények működését, amelyek a víz, felületi feszültségét meghatározzák (vagy a gravitációt, vagy bármi egyebet). A csoda feladata, hogy vallási áhítattal töltse el a hívő embert. Az ember a csodát nem bizonyítja, hanem hisz benne, hite meggyőződésből táplálkozik, és pontosan ez az a mód, ahogy a hívőnek a valláshoz viszonyulnia kell."
Saját gondolat.
Csoda: milyen szerető, gondoskodó Isten! Ha a Bibliában nem íratott volna le számtalan csodát, akkor most az ilyen filozófiákra kellene hagyatkoznunk. Mint ahogy már néhány előző érv esetében is leírtam, ezek a filozófiák, bár gondolkodásra késztetnek, mégis merő feltételezésből állnak. A pozitív mindössze annyi bennük, hogy viszonylag közelítenek Istenhez, az igazsághoz. Mint sokadszor, megint csak a Bibliára tudok hivatkozni, mivel ott egyszerűen, érthetően vannak leírva a csodák. Igen, azok a jelenségek, amikre sem a tudomány, sem a józan ész nem talál választ, csak Istennel párosíthatók. A Vörös tengerben talált, bibliai korból származó, nagy tömegű egyiptomi harciszekér, ember és ló csontváz, egy valamikori rendkívüli esemény megtörténtét támasztja alá. Talán, a zsidók átkelése a Vörös tengeren?
Vallási áhítat: mivel megmagyarázhatatlan, bizonyíthatatlan, az az ember, aki ismeri Istent egy percig sem kételkedik abban, hogy Ő van csoda a háttérben. Jézus fogantatása, élete sokkal több, mint amit egy földi emberről el tudunk mondani. Az általa véghezvitt csodákat sokan érzéki csalódásként, vagy szemfényvesztésként próbálják magyarázni. A vízen járás valóban természetfeletti a mi földhöz ragadt elménknek. Ám Jézus világossá tette, hogy: "Aki engem látott, az látta az Atyát", ami arra utal, hogy amit tőle láttak az csak a töredéke annak, amit Isten tett, és tenni fog a jövőben. Az általa véghezvitt csodák mind Istenre irányítják a figyelmet. A hívő (Istent ismerő) embert semmiféle vallási áhítat nem járja át, amikor csodákkal kerül szembe. Őt ezek a jelenségek, Isten létének újabb bizonyítékaként érintik, és mint ilyen, örömmel töltik el és megerősítik hitében, meggyőződésében.
A Bibliában egyetlen gyülekezetről esik szó: Krisztus követőiről, akiket a Bibliából kiművelt cselekedeteik, és a Bibliában leírtakkal megegyező életvitelük azonosít. A katolicizmus, hinduizmus, brahmanizmus, mohamedán vallás és a többi, számtalan vallás egyike sem azonos a Jézus által létrehozott gyülekezettel. Ami a vallásokat illeti arról a Jelenések könyve 17. fejezetének 5. verse a következőket írja: "Homlokára egy név, egy rejtély volt írva: Nagy Babilon, a szajháknak és a föld utálatosságainak anyja." - ahonnan kiemelve Nagy Babilon = a földön fellelhető hamis vallások gyűjtőneve.
