Üdvözlöm, a nevem Dr. Egészséges Táplálkozás.
A gastroenterológia a gyomor, és a bélrendszer betegségeivel foglalkozó tudományág. Mivel e betegségek többsége a helytelen táplákozási szokások következménye, így most Egészséges doktor jóvoltából némi betekintést nyerünk e területre. Megtudhatjuk, hogy a tudomány hol tart napjainkban a gastroenterológiai kutatások terén. Néhány hasznos ötletet kapunk az egészségesebb táplálkozás elsajátításához. Megismerhetjük a környezetünkben található zöldségnövények és gyümölcsök jótékony hatását, és hasznunkra fordíthatjuk a teremtő csodálatos gondoskodását. Kívánom minden látogatónak, hogy hasznos tapasztalatokkal, és bőséges ismerettel gazdagodva töltse itt az időt.
Dr. Egészséges Táplálkozás
n@tuvital
ALMA
(30 KCAL, 126 KJ/100 g)
Mint hajdan Sámson a hajszálaiban, addig az alma a héjában hordozza igaz erejét - tartja helyesen a néphit. Bár a régi görögök azt gondolták, hogy a "gyümölcsök királya" mindent meggyógyít, az almának elsősorban a pektin tartalma kiemelkedő, és ezt a gyümölcs héjában találjuk. A pektin rendszeres fogyasztása sikeresen akadályozza a vércukorszint hirtelen változását, erőteljes ingadozását, így a rendszeres almaevés különösen hasznos a cukorbetegeknek. A pektin emellett lassítja a gyomor kiürülési idejét (fokozza a teltségérzetet), így sokat segíthet, ha alacsony energiatartalmú diétát állítunk össze. Az almának említésre méltó még magas nátrium-, foszfor- és vastartalma, valamint az A-, B- és C-vitamin tartalma is.
ANANÁSZ
(FRISS GYÜMÖLCS 51 KCAL, 213 KJ/100 g; KONZERV ANANÁSZ 78 KCAL, 327 KJ/100 g)
Az ananász az emésztési zavarok nagy hatású ellenszere. Az érett gyümölcs tartalmaz egy olyan enzimet - a bromelint -, amely rendkívül gyors fehérjebontó hatással rendelkezik, ezáltal csökkentheti az emésztési zavarokban szenvedők panaszait. Hasonlóan a papajában található enzimhez, a bél rendszert ez sem támadja meg. Sajnos, a bromelin a konzerválási eljárás során elveszíti jótékony hatását, ezért betegségmegelőzés céljából mindig friss és érett gyümölcsöt fogyasszunk, olyat, amelynek már nincs fanyar, csípős íze! Olyan ananászt válasszunk, melynek bóbitájából könnyen ki tudunk rántani egy levelet! Az ananászt egyébként külsőleg is felhasználják, gyulladt felületek kezelésére és sebészeti műtétek után előforduló sebödémák megelőzésére.
AVOKÁDÓ
(227 KCAL, 958 KJ/100 g)
Az avokádó segít megőrizni a bőr fiatalságát! Az elfogyasztott gyümölcs olaja növeli a bőrben az oldható kollagén mennyiségét, miközben az összkollagén mennyiségét nem változtatja meg. Az oldható kollagén táplálja egyébként az embriók bőrét is: simává és rugalmassá teszi. Az avokádó olaja a bőrápolás mellett előnyösen használható szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Végül, de nem utolsósorban, az avokádó három "híres" vitamint is tartalmaz: az A-, C- és E-vitamint (utóbbiból kiemelkedően sokat), amelyek az antioxidánsok családjába tartoznak. Ezeknek az anyagoknak az a feladata, hogy csökkentsék a DNS károsodását és a sejtek rosszindulatú átalakulását, így a rák kialakulásának veszélyét is. Fontos tanács: az avokádót nyersen fogyasszuk, nemcsak a biológiai érték megőrzése miatt, hanem azért is, mert főzés közben megkeseredik!
BABFÉLÉK
(338 KCAL, 1420 KJ/100 g)
A szárazbab jelentős mennyiségű energiát, fehérjét (22,3 %) és szénhidrátot (57,9 %) tartalmaz, de kiemelkedően magas a kálium-, magnézium-, foszfor- és kalciumtartalma is. Található benne cink, mangán és nikkel, a vitaminok közül pedig, B1- és B2-vitamin is, és ne feledkezzünk el a folsav tartalmáról sem! Étkezési rostban is igen gazdag (24 %), elsősorban cellulózban, amely emésztetlenül kerül a vastagbélbe, ahol a baktériumok erős gázképződéssel bontják. Az alapos főzéssel felpuhított héj viszont nem gátolja, hanem serkenti a bélműködést. Az emésztőrendszer megbetegedéseiben kerülni kell a szárazbab fogyasztását, mert még áttört formában is, panaszt okozhat. A gázkeltő anyagok kikerülésének legjobb módja a bab csíráztatása. Két-három nap locsolgatás után, a magban szunnyadó erő és energia feltámad, élni kezd. Szinte minden vitamin megtalálható benne, valamint a páratlan értékű enzimek is, amelyekhez egyébként kevéssé jut a szervezetünk, mert a főzéssel többnyire elpusztítjuk őket. A magban levő protein a csírázással aminosavakká alakul át, így az emésztés könnyebb lesz.
Linkeskedjünk! - A linkcsere, linkpartnerség előnyei.
Miért előnyös a linkpartnerség?
A link az internet lelke. Összeköti az egyes honlapokat, egyikről a másikra vezetve a látogatót. Ha van kedve, próbálja ki! >>>>>
Természetes vitaminkosár A-tól Z-ig
Ha érezzük, hogy fogytán az energiánk, vagy kerülget a nátha, az esetek többségében a medicinákhoz fordulunk. Pedig gyógyszer helyett friss, egészséges zöldségekkel, gyümölcsökkel is száműzhetjük a fáradékonyságot, a betegséget. Itt, egy csokorra valót mutatok be a most elérhető kínálatból. Egészségünkre!
BANÁN
(102 KCAL, 431 KJ/100 g)
A banán csökkenti a vér koleszterinszintjét. Indiai megfigyelések bizonyítják, hogy magas koleszterintartalmú diétán tartott állatoknak alig növekedett a vérkoleszterin-szintjük, amikor éretlen banánból kivont rostokkal etették őket (feltehetően az érettebb gyümölcs is hasonló hatással bír, mivel jelentős mennyiségű pektin van benne). Az éretlen banán emellett gyógyítja a gyomorfekélyt, illetve gátolja kialakulását: a minél éretlenebb banán rendszeres fogyasztása a gyomornyálkahártya védőrétegét erősíti. A banán sok B1 és B2 vitamint, kalciumot és magnéziumot tartalmaz. Könnyen emészthető, ezért bizonyos diétákban jól alkalmazható; a fogyókúrázók azonban figyeljenek, energiatartalma ugyanis elég magas.
BIRSALMA
(57 KCAL, 238 KJ/100 g)
A birsalma alakjában hasonlít az almára, színében és ízében azonban jelentős eltéréseket mutat. Jellemzően sárga színű, íze fűszeres és enyhén fanyar. Két alfajtája létezik: a birsalma és a birskörte, amelyek pusztán alakjukban különböznek. A gyümölcs C-vitamint és P-vitamint tartalmaz. A P-vitamin (citrin tartalom) esetenként megelőzi, vagy elősegíti a skorbut, illetve vérzékenység gyógyulását. Magas még a birsalma ásványi só tartalma, és almasav, csersav is található benne. A népi gyógyászat, hűsítőnek, lágyítónak, nyugtatónak ismeri: szemre, bőrre, égési sebre, fagyásra egyaránt ajánlják. A magjából készült vizes oldat hasznos lehet, ha a gyomor és a torok nyálkahártyáinak gyulladásait kezeljük.
BROKKOLI
(24 KCAL, 100 KJ/100 g)
Rokonai a karfiol, kelbimbó, káposztafélék. Valamennyi bőséges C-vitamin-, folsav- és bétakarotin-forrás (minél sötétebb zöld a brokkoli virágzata, annál több van benne ezekből), így jelentős helye van a rák prevenciós étrendben. Kiemelendő továbbá a benne lévő tokoferol (E-vitamin), B1- és B2-vitamin is. Az ételkészítés során a vitaminok nagy része sérül (A C-vitamin veszteség: 35-40% pároláskor, 20-30% a fagyasztás során). Alacsony a fehérje-, a zsíradék- és a szénhidráttartalma. Puffasztó hatása miatt azonban nem alkalmazható epe- és bél betegek diétájában. Felhasználhatjuk frissen, mélyhűtött, nyers, vagy hő-kezelt formában is. Folyóvíz alatt mossuk meg, soha ne áztassuk! Üde zöld marad, ha a főzés kezdetekor egy késhegynyi szódabikarbónát adunk hozzá. Levesnek, salátának, köretként, illetve húspótló fogásként is elkészíthetjük.
CÉKLA
(31 KCAL, 129 KJ/100 g)
Bár az ecetes főtt cékla kedvelt savanyúság, legjobb, ha ezt az értékes növényt nyersen, salátának használjuk. Rengeteg kalcium, foszfor, vas, nátrium, kálium, kén, A-, B és C-vitamin található benne. Legfőbb értéke a sötét színű levében van, amely betanint, azaz kén-cukor komplexet tartalmaz. A cékla a köztudatban vér-szaporítóként ismert. Ezt nem különlegesen magas vastartalmának köszönheti, hanem annak, hogy ez az a zöldségféle, amelyből a szervezet a legjobban tudja hasznosítani a vasat. Káliumtartalma hozzájárul a test fiziológiai táplálásához, az izmok és az állóképesség növeléséhez, míg a benne levő kolin kitűnő tisztító anyag a májnak, a vesének és a húgyhólyagnak, és serkenti a nyirokmirigyek munkáját. Ajánlatos azoknak fogyasztani, akik valamilyen hosszan tartó betegségből lábadoznak. A sárgarépa után a cékla répa a legkedveltebb "gyógyító növény" a zöldségek között. A cékla lé sárgarépa lével keverve kitűnő májtisztító, főként a májban felhalmozódó zsír lebontását segíti elő.
CITROM
(25 KCAL, 105 KJ/100 g)
A citrom rendszeres fogyasztásával megelőzhető és gyógyítható a skorbut, amely betegségben még mindig sokan halnak meg a világban, noha csupán a C-vitamin hiánya okozza. Egyébként a kutatások szerint a C-vitamin nemcsak a skorbut, hanem bizonyos rákfajták kifejlődését is gátolhatja, emellett a sejtek megvédésével az öregedést is hátráltathatja. A C-vitamin ugyanis az egyik legerélyesebb antioxidáns, és - mint német kutatók kimutatták - a citrom héjában lévő kémiai anyagok szintén antioxidáns viselkedést mutatnak. Így hát a citromot érdemes "szőröstül-bőröstül" megenni: ne dobjuk el a héját, hanem lereszelve, ízesítőként fogyasszuk azt is! Ajánlott mennyiség: naponta egy fél citrom.
GOMBA
(40 KCAL, 167 KJ/100 g)
A gomba legfontosabb tápanyaga a fehérje, amely összetételét tekintve az állati fehérjéhez hasonló. A gombák a fehérjén kívül zsírokat, szénhidrátokat, ásványi sókat (foszfor, kálium stb.), vitaminokat (A, B, D, P) íz- és zamatanyagokat, étvágygerjesztő hatású glutaminsavakat tartalmaznak. Magas tápértékükön kívül gyógyhatásuk sem lebecsülendő. Tudományos feltevések szerint egyes gombafajok tbc-ellenes, mások tífusz-, illetve rákellenes antibiotikumot is tartalmaznak. A szabadban termő gombafajok közül huszonnégyféle gomba árusítható. A leggyakoribbak: csiperkegomba, pereszkefélék, gyűrűs tölcsér gomba, laskagomba, kucsmagombák, nagy őzlábgomba, sárga rókagomba, szegfűgomba, tinórugombák (vargányák), trombitagomba. Ügyeljünk rá, hogy csak gombaárusításra kijelölt helyeken (piac, vásárcsarnok, szaküzletek) vásároljunk gombát, mivel itt hatósági szakemberek ellenőrzik a minőséget.
A gombát ne hámozzuk, mert az aroma- és a tápanyagok főleg a felbőrben és alatta képződnek.
Ne áztassuk, folyóvízben mossuk meg!
Csak sértetlen zománcú, vagy jénai edényben főzzük, mert vas- és hibás edényben megsötétedik, és mellékízt kap.
Ne fűszerezzük erősen! Sóból is kevesebbet használjunk!
A gombaételek egyáltalán nem tárolhatók, azonnal fogyasszuk el őket!
HAGYMAFÉLÉK
(PÓRÉHAGYMA: 38 KCAL, 159 KJ/100 g, VÖRÖSHAGYMA: 40 KCAL, 167 KJ/100 g, FOKHAGYMA: 137 KCAL, 572 KJ/100 g)
A hagymafélék illóolaj-, víz- és cukor tartalmuknál fogva különböztethetőek meg egymástól. Minél kevesebb vizet és cukrot tartalmaznak, ízük annál erősebb. Betegségmegelőző és gyógyító hatásuk évszázadok óta ismert.
A póréhagyma gyógyító hatása magas vitamintartalmának és a benne lévő ásványi anyagoknak köszönhető. Sok A-, B-, C- és E vitamint, valamint ritka ásványi anyagokat (például cinket, mangánt és szelént) tartalmaz. Illóolaja az allicin, serkenti a gyomor- és bélműködést, valamint a máj és az epehólyag működését. A póréhagyma gátolja a rothadást előidéző baktériumok és gombák szaporodását a belekben, ezért a természetes gyógymódok gyakorlói általános bélgyógyászati szerként alkalmazzák. Hígítja a vért, ezáltal tehermentesíti a vénákat, ugyanakkor csökkenti a vérzsír- és koleszterinszintet.
A vöröshagyma-féleségek baktérium- és vírusölők. Olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek meggyorsítják az emésztési folyamatot, a nyers hagyma serkenti a vízkiválasztást. Tartalmaz rutént, is, ami erősíti az erek falait. A koleszterin lerakódás a veseműködés csökkenését okozhatja. Ezt megelőzhetjük, ha vöröshagymát fogyasztunk.
A fokhagyma - az "orosz penicillin" - nagy mennyiségű B- és C vitamint, kalciumot és fehérjét tartalmaz. Értágító hatása következtében csökkenti a magas vérnyomást, és közömbösíti a belekben levő mérgező anyagokat. Megszabadítja a vért a fölösleges cukortól. Enyhíti a náthát és a nehézlégzést. Aki nem kedveli a fogyasztásával járó kellemetlen leheletet, annak a gyöngyformában kapható fokhagymakivonat az ideális.
KÁPOSZTAFÉLÉK
(32 KCA, 134 KJ/100 g)
A káposztafélék tartalmaznak káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, klórt, nátriumot, nagy mennyiségű A-vitamint, B-vitamin komplexet, C-vitamint, és U-vitamint. Lassítják a rákkeltő anyagok felszívódását a szervezetben, illetve gátolják a sejtek mutálását, a mutáns, daganatképző sejtek növekedését. A legjobb eredményeket az emésztőszerveken jelentkező daganatok, kelések, fekélyek gyógyításában érték el. Ez annak köszönhető, hogy három elem: a kén, a klór és a jód - olyan mennyiségben és kombinációban fordul elő benne, amely optimálisan hat a gyomor és a belek nyálkahártyájára. A legjobb eredményt akkor adja, ha nyersen fogyasztjuk. Környezetünkből, táplálékunkból sok méreg jut a szervezetbe. A máj feladata, hogy ezt kiszűrje. A káposzta fogyasztásával segítséget adunk a májnak a kobalt, a nikkel és a réz semlegesítésére. A káposzta fogyasztását cukorbetegeknek és a magas koleszterinszintre panaszkodóknak is ajánljuk. A népi gyógyászatban hurutos megbetegedésekre is alkalmazták.
KIVI
(55 KCAL, 231 KJ/100 g)
A kivi a legkedvezőbb étkezési összetevőkkel rendelkezik. Rendkívül gazdag két igen fontos antioxidáns anyagban - C- és az E-vitaminban. Sokkal több C-vitamint tartalmaz, mint a narancs, és annyi E-vitamint, mint az avokádó. A vízben oldódó C-vitamin és a zsírban oldódó E-vitamin ragyogóan kiegészítik egymás hatását. Míg az E-vitamin a sejtmembránokban, addig a C-vitamin a sejteken belül és kívül egyaránt jótékony. A kivi tartalmaz még káliumot, boront, foszfort, magnéziumot és kalciumot is. Fehérjebontó enzimet (actinidint) is tartalmaz, amely segíti az átlagostól eltérő összetételű ételek megemésztését.
KÖRTE
(50 KCAL, 209 KJ/100 g)
A körte, kedvezően befolyásolja a bélműködést, ezáltal csökkenti a vastagbélrák veszélyét is. Sok oldhatatlan élelmi rostot tartalmaz, ezeket elsősorban a gyümölcs héjában találjuk. A rostok vízmegkötő tulajdonságuknál fogva növelik a széklet mennyiségét és puhaságát, így serkentik a bélműködést, azaz csökkentik az "áthaladási időt". A körte pektin tartalma megközelíti az almáét, így gátolja a zsiradékok és a koleszterin felszívódását, befolyásolja a koleszterin-anyagcserét, és csökkenti a vér koleszterin szintjét.
MANDARIN
(narancs, grapefruit)
(MANDARIN: 44 KCAL, 184 KJ/100 g; NARANCS: 40 KCAL, 167 KJ/100 g; GRAPEFRUIT: 35 KCAL, 146 KJ/100 g)
A citrusfélék csökkentik a vérkoleszterin-szintet. E jótékony hatás egy vízben oldható élelmi rost jelenlétének - a pektinnek - köszönhető. A grapefruit lé például- megfelelő adagolás esetén - 8 százalékkal csökkenti a vérkoleszterin-szintet, miközben a "jó" HDL koleszterin koncentrációját nem befolyásolja, sőt, időnként növeli. Ha magát a gyümölcsöt fogyasztjuk rendszeresen, akkor a csökkenés még nagyobb, mert a friss gyümölcsben jelenlevő alkotóelemek - C vitamin, az A- és B-vitaminok minden fajtája - hozzájárulnak a pektin kedvező hatásához. Ahol a citrusfélék fogyasztása jelentős, kisebb a rákos megbetegedések okozta halálozási arány. Holland kutatók szerint a gyomorrák kialakulásának rizikóját csökkentik ezek a déligyümölcsök. A citrusfélék rákellenes hatása egyrészt az igen erős antioxidáns hatású C-vitaminnak, másrészt magas élelmirost-tartalmuknak köszönhető. Aki pedig amúgy nem tart a veszélyes betegségektől, az se mondjon le a citrusfélékről, mert a benne levő C-vitamin jó a meghűlés ellen is!
PARAJ
(20 KCAL, 83 KJ/100 g)
A spenót az egyik legértékesebb zöldségfélénk a gyógyító erő szempontjából, ha meg tudjuk állni, hogy ne főzzük. Az értékes B-vitaminokat ugyanis megsemmisítjük a főzéssel, ráadásul a szervezetnek nem jó a sok oxálsav, amely a főzéskor átalakul, és lerakódik a szervezetünkben. Legjobb, ha kúraszerűen csak nyers spenótlét fogyasztunk. A spenót erős antioxidánsként megvédi sejtjeinket a káros szabad gyököktől. Szeléntartalma is támogatja a vitaminok védő tevékenységét. Sok benne az A-, a K és az E-vitamin. Az A-vitamin a gyulladást gyógyítja, a K-vitamin a vesék működését serkenti, az E-vitamin pedig segíti az A-vitamin felszívódását, és erősíti a vérereket. A spenót oxálsav tartalma serkenti a bélmozgást és gyorsítja az emésztést. A B-vitaminok pedig segítik az elfogyasztott táplálék felszívódását, a zsír és a szénhidrát megemésztését. A spenót idegnyugtató hatását elsősorban a nagy mennyiségű folsavnak köszönheti. Magas króm- és természetes sótartalma előnyösen befolyásolja a cukorbetegek vércukorszintjét. A króm ugyanis növeli a szövet inzulinérzékenységét, hatékonyabbá teszi az inzulint, és serkenti a hasnyálmirigy inzulintermelését. A spenót jó ellenszere a krónikus fáradtságnak. Ha a szervezet nem jut elegendő vashoz, az állandó fáradtságérzetet okozhat. A spenót szabályozza a vérnyomást, ezért alacsony és magas vérnyomástól szenvedőknek is előnyös a fogyasztása. Magas K-vitamin tartalmának köszönhetően elállítja a nyílt vérzést, jól hat a vérző ínyre. A menstruációs vérzés is csökkenthető a spenótlé fogyasztásával.
RETEK
(16 KCAL, 66 KJ FEKETE RETEK: 38 KCAL, 158 KJ/100 g)
A retek legértékesebb eleme a kén, amelyet a testünk nem tud előállítani, a táplálékból jutunk hozzá. Gyógyhatása kitűnő (elsősorban remek szélhajtó és emésztést serkentő), de nem szabad túlzásba vinni a fogyasztását, mert a tömény reteklé károsíthatja az emésztőszerveket. Azok, akik gyomor- vagy bélgyulladásban szenvednek, nem fogyaszthatják nagyobb mennyiségben! A megfázás következtében eldugult légutakat segít kitisztítani. Aki nem szereti a reteklét, méz és reteklé keverékéből készített sziruppal is könnyebbíthet a légútjain. Ha a máj annyira túlterhelt, hogy nem képes a vér megfelelő tisztítására, segítenünk kell neki. A májzsírosodásra legjobb a fekete retek, abból is a reteklé kúraszerű alkalmazása, legalább hat héten keresztül. Az epére is gyógyítóan hat a retek. Minden epeműködési rendellenességet gyógyíthatunk vele, még az epegyulladást is.
Az egészséges embernek ezer kívánsága van. A betegnek csak egy, hogy egészséges legyen.
Az orvos ...
A szakember Dr. Mark Draper egyetemi tanulmányait követően az orvostudományok széles területén (többek között a hematológia, szülészet-nőgyógyászat, geriátria terén) dolgozott az elmúlt 26 év folyamán. Amint felismerte a táplálkozás és az egészség közötti szoros összefüggéseket, a táplálkozás és a kiegészítő (altematív) orvoslás tanulmányozása felé fordult. bővebben >>
SALÁTA
(16 KCAL, 66 KJ/100 g)
Ha el tudjuk látni a családot a kiskertünkből salátával egész évben, azzal megalapozzuk a jó egészségünket. Minél levelesebb a salátánk és minél zöldebb, annál értékesebb. A salátában ideális a kalcium és a magnézium előfordulási aránya a testünk számára, kiemelkedő a K-vitamin tartalma, igen előnyösek a benne levő B-vitaminok. A B-vitaminoknak köszönhető, hogy a saláta támogatja az emésztési rendszer munkáját: serkenti a kiválasztást, a keményítők és a fehérjék emésztését, valamint az anyagcserét. A K-vitamin négyféle fehérje előállításában segédkezik. Az A- és C-vitamin kombinációjának köszönhető, hogy jó hatással van a salátalé a légzőszerv nyálkahártyáira. Egy-egy pohár salátalé elfogyasztása után csillapodik a köhögési inger. A benne levő kalcium és magnézium hatására a saláta jótékonyan hat az izmok és a csontozat fejlődésére és karban tartására. A magnézium meggátolja a kalcium kioldását a szervezetből (ami akkor következik be, ha a vér elsavasodik).
SÁRGARÉPA
(46 KCAL, 164 KJ/100 g)
A többféle sárgarépa közül az a legjobb, amelyiknek szép narancsszíne van, az tartalmazza ugyanis a legtöbb karotint, az A-vitamin elő-vitaminját. Rengeteg kalcium, kálium, nátrium, foszfor, vas, magnézium, króm, só, A-, B-komplex, C-, E-, G- és K-vitamin van még benne. A karotin vízben nem oldódik, tehát csak abban az esetben tudja szervezetünk hasznosítani, ha zsírok társaságában fogyasztjuk. A sárgarépa lé az első, amit kisbabáknak adunk. Terhes anyának, szoptatós kismamának is ajánlatos a fogyasztása. Hozzásegít a csontozat és a fogazat fejlődéséhez. Nehéz az előnyeit egyenként felsorolni, mert gyógyító hatása láncszerű. Az éhséget jól csillapítja, így ajánlható fogyókúrázóknak, vagy azoknak, akik megszokásból rágcsálnak valamit. A nagy mennyiségű kálium elősegíti a vér savtalanítását, ami könnyíti például, a máj működését mindez a gyógyulás egész láncolatát indítja el. A sárgarépa segít kivonni a szövetekből a nehézfémeket, amelyek a légzéssel és a táplálkozással bejutnak a szervezetünkbe. Izületi gyulladásra is kiváló hatású a sárgarépa lé, akárcsak általánosságban gyulladásra, fertőzésekre. Az emésztésben is hatékonyan vesz részt, tisztítja a beleket, és serkenti a mellékvesék munkáját, ezáltal a hasnyálmirigy működését is. Köztudott, hogy a látási zavarok enyhítésében, megszüntetésében eredményesen alkalmazható a sárgarépa lé, segít a szürkületi vakság legyőzésében is.
SÜTŐTÖK
(30 KCAL, 125 KJ/100 g)
Hatalmas mennyiségű A-vitamint tartalmaz, minél erősebb narancs sárga, annál többet. A kalcium, a foszfor és a magnézium a főzőtökhöz hasonló mennyiségben fordul elő benne. A felszívódásnak a három anyag együttes jelenléte a biztosítéka. Minden gyulladás gyógyítható a sütőtök levével (a benne levő A-vitamin révén). Elsősorban a nyálkahártyák, valamint légzőszervek, illetve a hüvely nyálkahártyájának gyulladásaira van gyógyhatással. Súlyosabb esetben búzacsíra olajjal fogyasszuk a töklét! Káliumtartalma elősegíti a vér tisztítását. Az A-vitaminnal együtt a kálium jó hatással van a pattanásos bőrre. Az allergia leküzdésében is segít: az allergiás köhögést, tüsszögést, sőt, az asztmarohamokat is csökkenthetjük a fogyasztásával. A kálium és a kalcium együtt jótékony hatással van a szív működésére és a koszorúérre.
SZŐLŐ
(76 KCAL, 318 KJ/100 g)
Kanadai kutatók megállapították, hogy a szőlő laboratóriumi körülmények között hatékony víruspusztító: a gyümölcs a kísérletek során a legkülönbözőbb vírusokat hatástalanította. Ezért a hatásért valószínűleg a szőlőben található nagy mennyiségű tannin a felelős. Ez az anyag a vírus felszínén kötődik, így az nem tud hozzákapcsolódni a sejtjeinkhez. Fontos megemlíteni, hogy a szőlő emellett rendkívül tápláló gyümölcs, tartalmaz B- és C-vitamint, sőt, található benne karotin és biotin is. Jelentős vértisztító és idegerősítő hatása van, remek izomregeneráló. Kutatások bizonyítják, hogy a benne levő antioxidáns anyagok kedvező hatásúak a rákos megbetegedések megelőzésében.
Mérgek, amelyek megkeserítik életünket!
Az ember által előállított kemikáliák széles körben szennyeznek, mivel életünk minden színterén jelen vannak - a kozmetikai cikkektől kezdve az élelmiszereken keresztül az irodaszerekig-, éppen ezért egész 21. századi társadalmunk függő helyzetbe került tőlük. Ezek a modernizáció elkerülhetetlen velejárói. Könnyebbé és kényelmesebbé teszik az életünket. A "luxusért" azonban nagy árat kell fizetnünk! Bátran leszögezhetjük azt a tényt, hogy az átlagos emberi szervezet erőteljesen túlterhelt és telítődött a különféle méreganyagokkal. Mit lehet tenni ellene? Itt megtudhatja! >>
TORMA
(32 KCAL, 134 KJ/100 g)
Elsősorban fűszernövényként alkalmazzuk, pedig sokféle gyógyító hatása ismert: fokozza a nyál, és gyomorsav elválasztást, élénkíti a bélmozgást (ezt feltűnően nagy kéntartalma is okozhatja), segíti az emésztést. Baktériumölő hatása jól ismert. A reszelt gyökér mézes keverékét köhögéscsillapítóként alkalmazzák: a benne lévő illóolaj segít felszakítani a váladékot, a méz elveszi a torma csípős ízét. A torma-félék közé tartozik a vízi-torma, több mint száz fajtája, köztük a zsázsa is. Rendkívül magas a kalcium- és az A-vitamin-tartalma. A zsázsa, folyékony kén. Megtisztítja a tüdő hörgőit és a légutakat. Az A-vitaminnal együtt kitűnő szer a legmegátalkodottabb gyulladásokkal szemben is. Kéntartalmának köszönhetően természetes rákellenes gyógyszer. Az immunrendszer erősítéséhez hozzájárul az A-, C- és E-vitamin is.
UBORKA
(12 KCAL, 50 KJ/100 G)
Hűsítő, nyugtató hatású a gyulladásos bőrre. Kiemelkedően sok vitamin, vagy ásványi anyag nincs benne, mégis jó szolgálatot tesz a természetes gyógyításban, jó méregoldó tulajdonsága révén. Az uborka lé külsőleg és belsőleg is használható. Kellemes üdítőital, különösen más zöldségfélével keverve. Alapjában véve jellegtelen íze következtében alkalmas más zöldség lé dúsítására is. Hatására egy idő után az egész megjelenésünk fiatalosabbá válhat: üdébb lesz bőrünk, csillogóbb a hajunk. Nem hiába használják bőrápoló krémek alapanyagának az uborkát. Az uborka leve, illetve az uborkapép jótékonyan hűsít. Ha bármilyen mérgező növény miatt kivörösödik a bőrünk, és kiütések keletkeznek rajta, amint lehet, uborka lét, vagy pépet tegyünk rá.
ZELLER
(29 KCAL, 121 KI/100 G)
Levele és gumója kedvelt ízesítője a magyar konyhának is. Tele van vassal, kalciummal, sok szerves nátriumot, foszfort, káliumot, magnéziumot, A-, B-, C-vitamint tartalmaz. Legjobb nyersen fogyasztani. Legnagyobb értéke, hogy magas szervesnátrium-tartalma segíti a kalcium felszívódását, továbbá az a különleges esszenciális olaj, amely a zeller jellegzetes illatát adja. Ennek az olajnak köszönhetően képes nyugtatni az idegrendszert. A gumós zeller egy közeli rokonát a húsos levélnyél miatt termesztik. Fogyasztása nálunk is egyre kedveltebb. Két fajtája kerül forgalomba, a halványított (színe sárgás-fehér), és a természetes zöld zellerszár. Kellemesen, enyhén zeller-ízű, lédús és rostokban gazdag. Alacsony kalóriaértéke miatt kiváló fogyókúrás köretek, saláták készíthetők belőle. A levélnyélben B1-, B2 vitamint, kevés C-vitamint és sok ásványi sót találunk. A zellert a népi gyógyászatban nemivágy-serkentőként is számon tartják. Sajnálatos módon tudományosan ez nem bizonyított. Viszont, igazoltan erős vizelethajtó.
Gratulálok!
Ha Ön ezt a szöveget olvassa, akkor valóban kíváncsi, és az egészségéért aggódó ember. Kitartása figyelemre méltó, és kívánom Önnek, hogy az, az ismeret, amelyet ezen, és a linkelt oldalakon szerzett valóban hasznára váljon. Ha tetszett Önnek ez az oldal, úgy kérem, ajánlja barátainak, ismerőseinek.
Köszönöm, és látogasson ide máskor is: Dr. Egészséges Táplálkozás
Amennyiben érdeklik az alternatív gyógyítási módok egyéb lehetőségei is, úgy kérem látogassa meg ezt az oldalt is. Jó böngészést, és kellemes napot kívánok Önnek.
CSICSÓKA
(80 KCAL, 334 KJ/100 g)
A csicsóka a napraforgók családjába tartozik. Két és fél méter magasra is megnő. Az ásványi anyagok közül, káliumból tartalmaz a legtöbbet. Szénhidráttartalma ellenére cukorbetegek is fogyaszthatják. Régen a csicsóka értéke abban rejlett, hogy a téli, egyhangú étrendet nyers táplálékkal színezte, és friss enzimjeivel elősegítette az emésztést. Ma azoknak ajánlott, akik súlyfelesleggel küzdenek, mert elveri az éhséget. A csicsóka lé, ha lassan, kortyolgatva fogyasztjuk, kellemes teltség érzetet idéz elő, huzamosabb ideig nem kívánunk ételt, italt. Ráadásul elkerülhető a vérnyomás emelkedése. A csicsókában meglevő sok kálium és a keményítő rengeteg energiát ad a testnek. Tanulmányok bizonyítják, hogy szoros kapcsolat van a magas vérnyomás és a szervezet káliumhiánya között. Régebben a szegények eledelének tartották, mert igénytelen talajban is jól megterem. Főleg nyersen fogyasztották. A vércukorral függ össze a csicsóka legértékesebb tulajdonsága: olyan szénhidrátot tartalmaz (inulin), amely értékes "fűtőanyaggal" lát el bennünket. Az inulin nem azonos az inzulinnal, a cukorbetegek mégis biztonságosan tudják hasznosítani a csicsókában található keményítőt, mert megfelelő szintre hozza a vérben a cukrot.
CSIPKEBOGYÓ
(50 KCAL, 209KJ/100 g)
Nemcsak mint ínyencség, de gyógyszerként is régóta ismert ez a különleges bogyós gyümölcs. A csipkebogyó C-vitamin tartalma csaknem háromszorosa a zöldpaprikáénak. A C-vitamin a természetben előforduló legfontosabb antioxidáns, melynek fontos szerepe van a szabad gyökök hatástalanításában és szervezetünk számos rákkeltő anyagtól való megóvásában. Több tanulmány szerint a magas C-vitamintartalmú táplálkozás hatására védettebbé válunk a szájüreg-, nyelőcső-, garat-, gyomor-, végbél-, méhnyak-, mell- és tüdőrák ellen. A C-vitamin egyébként megtalálható mind a friss, mind a szárított csipkebogyóban. A szárított csipkebogyó E-vitamin tartalma is jelentős.
DIÓ
(654KCAL, 2740 KJ/100 g)
Mindenféle dió nagy mennyiségben tartalmaz úgynevezett proteáz inhibitorokat, melyekről - állatkísérletek - alapján megállapították, hogy a rák kialakulását gátló kémiai anyagok. Ugyanez mondható el a polifelonok néhány tagjáról, amelyek szintén megtalálhatók a dióban. A dió emellett sok B1-, B2-, B6-, C- és E-vitamint, kalciumot, vasat és magnéziumot tartalmaz, valamint kiemelkedő a rost-, a fehérje- és az egyszeresen telítetlen zsírsavtartalma. Egyes tanulmányok szerint napi 50 gramm elfogyasztása nagymértékben csökkenti a szívbetegségek kialakulásának esélyét. Ezt azonban nem javasoljuk fogyókúrázóknak, - ugyanis a diónak nagyon, hangsúlyozottan nagyon magas az energiatartalma.
FEKETE RIBIZLI
(47 KCAL, 197KJ/100 g)
A fekete ribizli héjában - valamint az áfonyában - megtalálható antocián gátolja az érelmeszesedés kialakulását. Az antocián, bélfertőzés esetén is gyógyító hatású, ugyanis hátráltatja a bélfertőzések egyik leggyakoribb okozójának, az E. coli baktériumnak a növekedését. Az ezzel kapcsolatos kísérletek olyan sikeresek voltak, hogy Svédországban külön fekete ribizli preparátumot hoztak forgalomba. A fekete ribizli - az említett antocián mellett sok C-vitamint, kalciumot, vasat, rezet és rostot tartalmaz. Régóta ajánlják megfázás ellen, hashajtóként és fertőtlenítőként is. A friss bogyókat megszárítják, majd teát főznek belőle, és éhgyomorra fogyasztják.
TÁPLÁLKOZÁS
